Ingatlanjog

Az ingatlanjog.hu honlap alábbi  kérdéseinek-válaszainak közzétételét azért tartom fontosnak, mert családon belüli jogvitáról szól, amelyről azt gondolhatnánk, hogy vagy elő sem fordulhatnak, vagy ha már előfordulnak, akkor családon belül marad és gyors megoldást találnak rá az érintettek. Nos, nem így van... Irodánk praxisában egyre nagyobb számban fordulnak elő a testvérek egymás közötti vagy a szülők és a gyermek közötti jogviták, amelyekre a jog ugyan megoldást kínálhat, de az további sebeket ejt a feleken! Aktuális jogesetünk ebben a körben az alábbi:

Nikolett 46308 számú kérdése Budapest 2014-08-31
Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr! 
Öröklés révén nővéremmel 1/4-1/4 részben vagyunk tulajdonosok egy ingatlanban, édesanyámé a 1/2 rész és a haszonélvezet a teljes ingatlanra. Édesanyám nem szeretne abban a lakásban lakni a továbbiakban (hozzánk szeretne közelebb költözni), viszont nővérem nem járul hozzá az ingatlan eladásához. Milyen lehetőségeink vannak ebben az esetben? A közös tulajdonjog megszüntetésének kérése lehet megoldás? Vagy a nővérem beleegyezése nélkül esetleg ki lehet adni a lakást, és akkor édesanyám is albérletbe mehetne? 
Válaszukat előre is köszönöm!

Az ingatlanjog.hu honlapunk tanácsadó rovatához az alábbi kérdés érkezett:
„Találtam az interneten egy lakást, amit magánszemély hirdetett, fel is hívtam és megbeszéltünk egy megtekintési időpontot. Mielőtt az idő eljött volna, találtam egy másik lakást is, és felhívtam az ingatlanközvetítőt, hogy időpontot kérjek tőle. Le is beszéltük, de később hívott, hogy a kinézett lakás elkelt, de tud mutatni másikat. Mondtam oké. Az ingatlanos által megbeszélt időpont 2 órával korábbra esett, mint a magánszeméllyel megbeszélt időpont, de a helyszínre érve kiderült, hogy a két lakás egy és ugyanaz. Tehát technikailag előbb találtam meg a magánszemély hirdetését és beszéltük meg az időpontot, mint az ingatlanközvetítővel (ezt végső esetben akár telefonos híváslista alapján is lehet bizonyítani), de ő vitt a lakásba először. A végén aláíratott velem valamilyen megtekintési nyilatkozatot, de az az érdekes, hogy ebből nem kaptam saját példányt. Ez így jól van? Szerintem kellett volna adnia, bár akkor nem törődtem vele, mert arra gondoltam, hogy úgyis közvetlenül a tulajdonoson keresztül fogom megvenni a lakást. Milyen esélyeink vannak így, ha szeretnénk kikerülni a közvetítőt?”

Válaszunk az alábbi volt:
„A megtekintési nyilatkozatból önnek is kapnia kellett volna,de ettől még nem vitatható az, hogy a közvetítő közreműködött a vevő felkutatásában, és a szerződés ilyetén előmozdításában. Ezt Ön megelőzhette volna, ha a bemutatás előtt jelzi, hogy a lakást már megtalálta, és nem tart igényt az újabb bemutatásra. Így most az adásvételi szerződés aláírása esetén a közvetítő alappal követelheti a megbízási díjat az eladótól, már amennyiben erről tudomást szerez, de erre minden esélye megvan, hiszen az ingatlan-nyilvántartásból látható lesz, ha Ön megszerzi az ingatlant.”

A kérdező nem hagyta annyiban:
„Köszönöm a kérdésemre a választ."Ezt Ön megelőzhette volna, ha a bemutatás előtt jelzi, hogy a lakást már megtalálta, és nem tart igényt az újabb bemutatásra." - Sajnos nem tudtam előre jelezni, hogy már megtaláltam a lakást, csak bent derült ki, amikor a korábban látott képek alapján felismertem (a képeket a magánszemély hirdetésében láttam, az ingatlanos nem bocsátott rendelkezésemre ilyet). A helyszínen viszont az ingatlanos számára is egyértelműen kiderült, hogy már korábban kapcsolatba léptem a tulajdonossal közvetlen módon. Így őt mindenképpen be kell vonni az adásvételbe?”

Újabb válaszunk sem sokat késett:
„Nem kell belevonni, de a közvetítő egyértelműen igazolni tudja a megtekintési nyilatkozattal a közreműködését, vagyis a teljesítését, azaz az Eladó mindenképpen kockáztatja azt, hogy tőle követelni fogják a megbízási díjat. Az ügylet során a megtekintési nyilatkozat megléte és aláírása kulcskérdés, tapasztalataim szerint a bíróságok ilyen helyzetben nem látják vitatottnak a közvetítő követelésének jogosságát.”

Folytatódik tehát a közvetítők és a megbízók „Hogyan kerüljük meg az ingatlanközvetítőt” versenyszáma, amelyben a – a vevőjelöltek bevonásával – a megbízók némi előnyre tettek szert – ez az eset legalábbis ezt támasztja alá.

Csodálatos a magyar ingatlanpiac, a közvetítők egyre magasabb közvetítői díjakat határoznak meg, sok esetben – tisztelet a kivételnek – egyre kevesebb szakmai tudást mutatnak fel, de egyre nagyobb energiákat kell arra fordítaniuk, hogy a kijátszásukra irányuló össznépi próbálkozásokat megakadályozzák.
Nem lehetséges, hogy a kevesebb több lenne, azaz a megbízási díjaikat alacsonyabb – ezáltal indokolhatóbb - szinten meghúzva nagyobb energiákat fordítanának a szakmai minőségükre, ezáltal nélkülözhetetlenné tennék a saját szerepüket, és csökkentenék a megkerülésükre irányuló törekvéseket? Ráadásul kevesebben folytatnák ezt a tevékenységet, mert a jelenlegi magas megbízási díjak rendkívül vonzóvá teszik a pályát mindenki számára, aki látott már ingatlant, és úgy gondolja, hogy ezt mindenki tudja csinálni.

Jelenleg – ha megnézzük az ingatlanközvetítői piacot – rádöbbenünk, hogy tényleg mindenki tudja csinálni.

2014. augusztus 20.